Hírek

2019. 10. 14.
"...aranykora ez a kultúrának."
"...aranykora ez a kultúrának."

A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1963-ban alakult, fél évszázados működésük során nemzetközi hírnévre tettek szert, s több mint ötven országba jutottak el. 2020-ban sorban a negyedik évben, hagyományosan megrendezésre kerülő újévi koncerttel látogatnak a Pesti Vigadóba. A zenekar élére 2018 novemberétől Bolyki György, a Kaposfest igazgatója került - vele beszélgettünk.

Hogyan került kapcsolatba a Kamarazenekar a Pesti Vigadóval?

A Pesti Vigadó már több évtizede egy teljesen természetes koncerthelyszíne a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak - mint ahogyan minden magyar együttesnek, mely komoly minőséget tud előállítani. Mióta újra megnyitott, ismét nagyszerű koncertek helyszíne, és belakja a házat a kultúra. Nekünk pedig egy nagyon jóleső érzés, hogy újra és újra itt koncertezhetünk.

Mire számíthat a közönség a 2020. január eleji újévi koncerten?

Az újévi koncert repertoárja mindig más. Amíg az év közbeni koncertek műsorban és milyenségben megfelelnek a hagyományos klasszikus zenei iránynak és rendtartásnak, addig az újévi koncert mindig kicsit könnyedebb - a szó legjobb értelmében. A közönséget egy picikét lágyabb típusú élményekkel indítjuk útjára az újévben. Előző alkalommal Szirtes Edina Mókussal egészült ki a zenekar, legközelebb szintén egy tehetséges, izgalmas vendéggel állunk színpadra. Egy dologból nem szabad engedni, és az a magas minőség.

Január elején, az újévi koncerten meglepetés sztárvendéggel kiegészülve egy könnyedebb évindító koncerten hangoljuk a közönséget a következő, remélhetőleg kultúrában gazdag időszakra.

A 2020-as újévi koncerten hallhatunk-e Liszt Ferenc műveket?

Igen, hiszen Liszt Ferenc fantasztikus magyar rapszódiákat írt, és többet játszik is a kamarazenekar, melyek az újévi koncerthez kifejezetten illenek. 

Mit hozott magával az Ön megjelenése a Kamarazenekar életében?

2018. novemberétől vagyok a zenekar élén, ekkor elkezdődött egy újfajta élet és irány. Most érünk a végére annak az elképesztő taposómalomnak a zenekar életében, amit megörököltem. Iszonyú mennyiségű koncerten és turnén vagyunk túl, mely kötelezettségeinket előbb teljesítjük, és utána nekiállunk az elmélyült munkának.

Hogyan képzeljük a megújulást, ami a következő időszak iránymutatása?

A lehető leginkább szeretnénk szakítani azzal a hagyományos klasszikus zenei előadásmóddal, amit a közönség már nem igazán szeret: azzal, hogy minden zenész komoly arccal a hangszerével a kezében felmegy a színpadra, nézi a kottát, kergeti a gombócokat, és közben világfájdalom van az arcán, mert ő egy annyira komoly muzsikus, hogy egy mosolyt sem engedhet meg magának. Kifejezetten olyan játékmódot szeretnénk kialakítani, ami arról szól, hogy megmutatjuk, mi nagyon élvezzük azt, hogy muzsikálhatunk, és szeretnénk ezt az élményt a közönséggel is megosztani, bevonni őket ebbe, és eljuttatni az élményt szerte a világban. A repertoár változására nincs szükség, hiszen a zenekar a zeneirodalom legszebb műveit játszotta az elmúlt 60 évben, és Mozartnál, Bachnál, Bartóknál jobbat nem kell kitalálnunk.

Mi a véleménye a magyarországi klasszikus zenéről és fogyasztási szokásokról?

Nagyon magas minőségű a klasszikus zenei életünk. Oktatásunk a világ legmagasabb színvonalú oktatási rendszere. Sehol máshol nem lehetséges olyan formán hozzáférni akadémikus klasszikus zeneoktatáshoz - kezdve a kis zeneiskolás kortól a konzervatóriumon át egészen a Zeneakadémiáig - mint Magyarországon. Ez egy teljesen egyedülálló rendszer.

Másrészt, Budapest kétmilliós város, amiben 9 zenekar működik állami támogatás segítségével. Nem találunk másik várost sehol a világon, aminek kétmilliós, sőt, aminek tízmilliós lakossága van, és amelyben 9 zenekar működik ilyen formán. Ennek a mentalitásnak hála, a közönség olyan kulturális bőségből választhat majd minden este, hogy az elképesztő. Sokszor halljuk, hogy „Bécs, a zene városa". Szerintem szorosan ott van Budapest is, sokszor még előtte; arról nem is beszélve, hogy egy budapesti koncerthez hasonló színvonalú est Bécsben iszonyú drága. Nálunk hozzáférhető áron van a világszínvonalú kulturális élmény, ami egy óriási dolog. Nagyon örülök, hogy részese lehetek ezen időknek, mert aranykora ez a kultúrának.

Három generáció van a zenekarban. Milyen hangulatúak a próbák és a koncertek?

Régóta ismerem az idősebb generációt, hiszen rajtuk nőttem fel: 1984 után tíz éven keresztül minden koncertjén ott voltam a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak, és mindent tőlük tanultunk. Érdekes élmény látni, hogy az idősebb tagok milyen hihetetlen derűvel és nyugalommal élik az életüket olyan muzsikusok mellett, akik az unokáik lehetnének. 15 éves koromban kezdtem kamarazenekarozni, tehát tudom, milyen csikónak lenni és nagyon akarni valamit, ragaszkodni ahhoz, hogy „de, ez így jó". Ismerem az életérzést, mikor egy fiatal muzsikus, oda akarja tenni magát és meg akarja mutatni, mit tud. A zenekar idősebb zenészei pedig csak bólintanak egyet, és megmutatkozik egyfajta csodálatos elfogadás: nem akarják a fiatalokat belekényszeríteni semmibe és emlékeznek, hogy ők is így kezdték. Ez egy nagyon szép jelenség: a három generáció kölcsönhatásának bája és szépsége.

Mennyire tanulnak egymástól a tagok?

Nemcsak arról van szó, hogy tanulnak egymástól, hanem egymásra vannak utalva. Nincs karmester, ezért a kamarazenekarban a legmagasabb szintű egymásra utaltság működik, ami sokkal több mint, hogy ellesek kis praktikát a másik zenésztől. Attól függ a produkció, hogy két zenész egymás között és az a tizenhét ember tud-e egyhúron pendülni.

Mennyit szükséges próbálni és dolgozni azon, hogy a kommunikáció így működjön?

A kamarazenekar egy nagyon munkaigényes műfaj és nagyon sérülékeny a hangzása, folyamatosan dolgozni kell rajta és nincs szünet. Miután megtaláljuk a hangzást, megtanuljuk egymás rezdüléseit, levegővételét, szemvillanásait, aminek az eredménye, hogy együtt van egy Mozart szimfónia.

Milyen érzés annak a zenekarnak az élére kerülni, akiktől anno Ön is tanult?

Félelmetes érzés. Kevés dolog van az életben, amire úgy érzem, hogy a meghalásig mindent meg kell tenni, és ez az. Ez az együttes húsz évig a világ legjobb produkciója volt, minden idők legsikeresebb magyar együttese, én pedig azzal a céllal kerültem a zenekar élére, hogy megint ott legyen, és semmi más nem elfogadható számomra. Rolla János vezetésével egyszer kivívták ezt a címet, ők megszolgálták a magukét, és nyugdíjba mentek. Azoknak, akik jelenleg a Liszt Ferenc Kamarazenekarban dolgoznak kötelességük ismét elérni a címet, és nem beérni kevesebbel, mert ennek a zenekarnak egy hely elfogadható: a világ top produkciói.

PROGRAMAJÁNLÓ

LISZT FERENC KAMARAZENEKAR ÚJÉVI KONCERTJE

A Liszt Ferenc Kamarazenekar már negyedik éve ad újévi koncertet a Pesti Vigadóban. Ezúttal Halmai Katalin közreműködésével. A koncert előtt épületlátogatási séta indul 18:00 órától, ahol felfedezheti a Pesti Vigadó több mint 150 éves múltját.

Időpont: 2020. január 4. 19:30