Hírek

A félkarú óriás ébredése
2019. 08. 22.
A félkarú óriás ébredése
A félkarú óriás ébredése

Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből

A reformkor hajnalán, a XVIII. század elején, hazánk a Habsburg Birodalom részeként, annak éléskamrájaként működött, ipar nélkül. A megtermett gabona és minden egyéb termény magas vámot fizetett Ausztriában, emellett az ottani rosszabb minőségű áruk is biztosan keltek el versenytárs nélkül Pesten, biztosítva Bécs gyarapodását, Magyarország kárára.

A kornak megfelelő minőségű ipari termékek gyártására, nemzetközi piacon való megjelenésére nálunk esély sem kínálkozott, hisz az alapok is hiányoztak. Miközben a fejlettebb Bécsben 1816-ban helyezték üzembe az első jacquard szövőszéket, addig a találmány otthonául szolgáló Franciaországban már 1812-ben 11 ezer ilyen gép működött. Gőzgépből 1837-ben a Monarchia teljes területén 337 volt, francia földön ekkor 4 ezer. A Budapest-Vác közötti első magyarországi vasútvonal átadása idején, 1846-ban, a Habsburgok területein 151 kilométer hosszú vasúthálózat létezett, Németországban 2, Angliában pedig már 4 ezer! Bécs lemaradása minden téren tetemes, de Pesthez képest még ők is fényévekre voltak, reménytelen versenyhátrányban állt így Magyarország.

E helyzetben nyíltak ki Kossuth Lajos börtönének kapui 1840 májusában. Zárkájában nyelvet tanult, olvasott, így megismerkedett az iparkiállítások nyugati gondolatával. A középkori árucserében fontos szerepet betöltő vásárok továbbgondolásával, az értékesítés helyett a mintaadás, a fejlesztés céljából Angliában született meg az ipari remekeket bemutató tárlatok ötlete. A művészet, az ipar és a kereskedelem előmozdítására létrejött szervezetek évről évre díjazták a nekik beküldött műveket, amelyeket idővel az érdeklődők, a tagság egyben is szeretett volna látni. A kérés teljesítésére 1756-ban úgy került sor, hogy a beérkezett képzőművészeti alkotások mellett már a díjnyertes gépeket, ipari fejlesztéseket, szerszámokat is bemutatták. A sikerre való tekintettel 1761-ben pedig már külön pályázati kiírás is készült a termelőeszközök, szövőgépek készítésére, a legjobb pályamunkák megvásárlásának és állandó kiállításon való bemutatásának igényével.

Az angliai kezdet után Franciaország vette magához a kezdeményezést, s a századfordulón már rendszeresen tartottak iparkiállításokat. Bécsben csupán évtizedekkel később, 1835-ben került megrendezésre az első tárlat a Burg földszinti termében. Ugyan az 594 kiállító között 8 magyarországi mester is megtalálható volt, ennek ellenére a hazai megjelenésre még további 7 évet kellett várni. Kossuth szervezői munkásságának, leleményességének és kitartásának azonban meg lett az eredménye: az általa életre hívott Iparegyesület első, 1842. június 16-ai felszólítása után augusztus 25-én megnyílt az iparműkiállítás a Redoute termeiben. Így még épp időben kezdett ébredezni a hazai ipar ahhoz, hogy az 1848-ban kitört forradalom és szabadságharc katonai igényeinek kiszolgálására is esély nyílhasson.